Még régebbről volt egy egynapos, hosszabb távú túratervem, nem is nagyon vetettem föl senkinek, mert nem is ismertem az utat, csak párat meg autóversenyről, meg hírből, meg hosszúra is sikerült tervezni mind időben, mint hosszban, és adódott ez a hétfői áramszünettel egybekötött szabadnap, reménykedve, hogy a sok vesedonor sincs fönn a Mátrában, Bükkben és az utakon se mászkálnak annyian … elindultam.
Reggel relatív rendes időben indultam, bár a fél 8 magassága már nekem csuszának számított a tervben, amit próbáltam Rétságig tartó unalmas M2-es elkerülőn behozogatni. Rokkanjanak meg a wamzer jagellók egyik "gyorsforgalmis úton" ott traffiztak, ezt meg megtájuk mi lesz a vége.
Rétsági elágazó után jöttek a jobb utak. Itt már a forgalom gyér volt, ráadásul nem is az a fontosabb út, lehetett bohóckodni. Jöttek a fákkal szegélyezett, hullámos de még kompletten aszfaltozott utak. Na meg persze egyre jobban keskenyedtek is. Néhol mező mellett, és többnyire sok szép kanyarral torzítva.
Minden ment, ahogy terveztem, erre meg sok szerpentin se volt, de aztan Pásztó után bementem a hegyekbe, már amennyire ezeket lehet annak csúfolni.
Ellenben itt már kezdett olyan hitvány minőseget megütni az út minősége néhol, hogy 2 helyen a kátyú szélén kanyarodva, lemorzsolódott és nem vagyok egy nagy motoros, de korrigálgatni kellett hogy fönnmaradjak rajta.
Eljutottam valahol Mátraszentimre felé (E pont után), amikor is a GPS, köszönöm ezúton is Garmin már megint, szóval szerinte egy jobbos után át tudok menni egy NEM! "Unpaved Road"-on, szóval aszfaltoson Parád iranyában. A kép magáért beszél, már értem miért néztek hülyének az ott sétálgatók. Nem mentem be, ez mar sok lett volna, és le is volt zárva stb. stb …
Parádsasvárra a túraautós uton jöttem le, tényleg mókás lehet azon fölfele csapatni, most nem tettem meg, de másik remek, hogy már nem egyszer voltam ott, és sose vettem észre hogy a bokrok mögött ott bújik egy kastély
és nem is csunya!
Híres, inkább hírhedt Recsk után Zagyvaróna felé vettem az irányt, föl északnak. Itt már szinte sehol nem voltak unalmas utak, mindig volt, legalább a minőséggel vmi kaland
Falvakon átcsorogva láttam, hogy azért tény-tény, hogy nem ömlik a csapból a pénz, de aki akar az tud, vannak szép számmal nagyon szép, átlagos szép házak, meg lepukkant putrik és messze nem kell ecsetelnem,a lepukkantak előtt kinn ültek a lakók, jelzem hétköznap, munkanapon voltam arra, és kinn napoztak, éppen tették a semmit, gyereke hátul az udvarban vmit csináltak … Volt egy vályogház, kinn ültek előtte, a homlokzati falából hiányzott egy jó méteres kör alakú darab. Sár az egész udvar, ablak már rég eltüzelve, hátul állt a sitt … és messze nem láttam, hogy úgy stresszeltek volna a ház falán azzal a lukkal.
Zagyvaróna-Cered … egyértelmű. Ahol rally-t szerveznek, rossz út nem lehet. Na persze nem minőségben! :( Néhol tankcsapdák, néhol tükörsima aszfalt, bár ez ritkábban.
Lassan beértem Ózdra. Kezd feljönni a város. Régebben voltam, csúnyán kisebbségi uralom, kegyetlen mocsok, lepukkantság jellemezte. Most a belváros felé bevásárló központok, új aszfaltozás, a bányász telepen is már pár felújított ház volt stb stb.
De én átgondolatlanul Garminon, Googlemaps-al tervezve olyan szépen beterveztem Ózd "Bronx"át, hogy csak na. Komolyan, ott gurulok az utcákba és azon reménykedtem, hogy meg ne álljon, mert akkor futni kell tovább. Tele az egész utca népekkel, kinn ülnek, éppen bontanak vmit, beszélgetnek, gyanítom éjszakai műszakosok, az jobban fizet, most nappal ráértek szocializálódni 
Irány Uppony felé, pár magyaros szerpentinnel. Azért tegyük hozzá, kis pénz kis foci, ahhoz képest tök poén utak, csak túl keskenyek
Bár ha az Ikarus is elfér.
Upponyban egy remek tábla fogatdott . Ezen kép már a víztározó másik oldalan való próbálkozásom eredménye, de sajnos nagyon bezártak, és több tábla is volt hogy most éppen a jómúltkori viharok miatt gyalog se. Jó nagyjából a táblak alapján, pucér emberek, föld fölött lebegve mehettek volna be, komolyan, meg talan a ruházat textíliája nem volt meghatározva.
Irány a Bükki Nemzeti Park. Nagyon poén kis szikla szorosok voltak, nekem itthon nagy újdonság, meg kellett állnom megnézni.
És gyanítom hogy a természetvédelmi téma miatt javítatlan utak, kegyetlen minőséggel néha 
Célom Bánkut felé lenne egy elvileg ugyancsak járható korrekt uton, igaz ez annyira keskeny volt hogy kocsival nem jönnék be, összekarcolgatni az fix. Kicsit mintha az erdőbe vágtak volna egy csapást, es rádobnak egy kis aszfaltot. Itt be is szívtam. Szemből az éppen fakitermelő pótos teher jött, meg én is rendes tempóval, hát Ő a boktorkba kötött ki, én is le a susnyásba. Korrekt volt, nem háborgott, látta hogy sajnos adottság. Nekem könnyebb volt megfordulni, ja mert nem fértem el mellette, szóval vissza, elenged, és irány tovább. És aaarrggghhhhh, lezárt út! Ez most megint egy térképes, rendes út, lezárva, semmi indokkal. Leaszfaltozva minden! nem értem mi van itthon, nekem a gyaum hogy csak fakitermelésre csinalnak annyi utat mint autópályát!
Miskolc felé emiatt a visszafordulás miatt Lillafüred is útba esett. Egy újabb WTF látványosság
Milyen kicsi, milyen kis "gagyi" ahhoz képest hogy mekkora a hype-ja. Ááááá. Jó Londoni Wtf látványtengert nem veri el nálam még semmi! :(
Ellenben nagyon poén, látványos a kijárata.
Kicsit haladva, pár perc és Miskolc laza városképe fogad.
Itt csak tankolni , kajazni, pihenni álltam meg. Meg már nagyon fájt a térdem 
Kis pihi után tovább Bükkön keresztül Egerbe. Egész jó utak voltak, elvezetes haladós, erőssen hianyos aszfalt, te legalább nem járnak arra anynira autok, vagy csak nagyon lassan, igaz a sokr kanyarba felgyülemlett kavics, hordalék miatt csak ésszel szabad menni. Egész hamar megtettem az utat, felsőtárkányon át mentem be Egerbe ahol már vmi nem stimmelt. Felhős az idő, meg cseppent. Egerből még próbáltam Parád felé, az eredeti terv szerint venni az iráynt, de irdatlan nagy szivás lett az egész. A város szélében elkapott a csepergő eső, ott mar filóztam, mert nyári hálós kabát, gatyába se sehola eső liner, nyári kesztyű, sötét shield …. ááááá. Nézek le az Eger völgybe, irdatlan eső, fordulok meg 10 métert ha haladok, mint a zuhany ugy kezdett esni! :( Fejben filózás, sorrendről, pillanatok alatt, esődzseki föl, sisak marad, kesztyű le amig lejön, gatya le, liner keres, berak …. Itt már úgy volt hogy a csizmából öntöttem a vizet, a gatyám olyan nehéz volt a víztől, hogy rokkanás, es persze hogy elsőre a linert forditva tettem be. Közben mellettem az autok csapták ráma vizet. Itt látszik, hogy a motor unstopabble, az ember a szűk keresztmetszet. Beöltöztem, kis filózás de inkább iráyn haza. Folyt az utóna víz, az összes kereszteződési lámpa ki volt kapcsolva, es jó 5-10centis viz mindenhol. Kezem útközben kissé ki is ázott.
Hazafele meg párszor elkapott a vihar, egy parám volt hogy a villámok ne jöjjenek közelebb, meg hogy a szél, mert irdatlan szél volt, ne toljon át a másik sávba, pedig sajnos néha határeset volt, kegyetlen oldalszél sulytott.
Hatvan után meg mintha elvágták volna, Bp-re érve 32 fok, hőség, meg egy parasz robogós fogadott aki minden áron versenyezni akart, csak minden lámpánal utolértem, szarkodjon Ő magába de tényleg. Itt erre annyiban kitérek, beallt egy Sv650-es Suzuki is mellé, annak be is szólt hogy verseny, aztan ott pöccögette neki a gázt. Az meg otthagyta
Nem értem, de jó záróakkord volt a napnak, mókás vég.