tomasbpm blogja

Miskolc-Eger, majd a Bükköt Dél felől megkerülő túra

2012.01.14.

2011, júliusi kerékpártúra, keresztül a bükkön, majd dél felől megkerülve azt:

Szereplők:

Ricsi - Túratárs

Karesz - Egri cimbora és szállásadóm

Norci - Miskolci cimbora aki szintén ott volt a bikavér napokon.

Én - Tamás

A terv a következő volt, átbringázunk a bükkön, elindulunk a pecótól, felgurulunk az avas tetejére, le a hidegsoron, ki az újgyőri főtérre, onnan Diósgyőr, ahonnan Alsóhámor, Felsőhámor, Lillafüred, Répáshuta, Felsőtárkány és Eger...

ez a szakasz, az elejét leszámítva ezen a linket jól is látszik, szintekkel is ahogy kell...

http://www.holkerekparozzak.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=50:eger-miskolc-kerekparos-vartura&catid=28:heves-megye

eredetileg 6ot terveztünk indulásra, ebből lett végülis az hogy 8kor találkoztunk a Jezsuitánál az Avas "hegy" közepénél... viszonylag simán kiértünk Diósgyőrbe, elég fullos volt a meredek felfelé után lecsapatni a hidegsoron, ott egy picit muszáj volt átsuhanni a villamossín építésen, de a várnál már lecsapattuk a patakpartra és ott folytattuk tovább, majd a Hámorok előtt vissza a főútra, Lillafürednél pihentünk egy keveset a kisvasút mellett a parkban, aztán nekiindultunk, jöhetett a combos felfelé....

Féltem picit hogy az a kánikula, meg narancsriadó, meg az a sok meteorológiai paráztatás ami megy minden médiában esetleg rejt valami üzenetet, de szerencsére a sűrű erdő ezt bőven orvosolta, olyan kellemes idő volt azon a szakaszon, hogy az leírhatatlan, hűs erdei illat végig, fenyő és bükk.... sziklafalak az út mentén, kacskaringós kaptatók, néhol egy egy lejtő (szám szerint 2 ilyen szakasz volt, de az nagyon jól esett lelkileg a meredek felfelé után), aztán odaértünk Répáshutához, a völgyben ahol a falu van, nem gurultunk le, nem adtunk egy métert sem a nehezen megszerzett méterekből :) de szemben találtunk egy jó kis placcot, sütögető hely, mészégető helyek, és pazar kilátás a bükkre, Répáshutára, és leginkább a megtett utunkra, mert a sűrű erdőt egy vékony csík szegélyezte abból lehetett látni hogy ott a út ahol jöttünk...

Végre jöhetett az a rész amit a legjobban vártam, és amit a tavalyi biciklitúra óta nem bírtam ilyen mennyiségben átélni, a féktelen lefele... Hihetetlen jó út, nagyon nagy szerpentines, néhol hajtű kanyarok, és nagyon meredek, de pont jó irányba lejt (felőlünk nézve) Sajna nincs kilométer órám, de sztem 50-60 közt voltam, a szél csak úgy süvöltött a fülem mellett...

Leértünk a hegyről, Beértünk Felsőtárkányra, én személy szerint nagyon odavoltam a helyért, egyrészt találtunk egy iszonyat szép kis tavat, de nem ám ilyen strandos-pénzlehúzós-kocsmasoros tucathely, hanem egy teljesen természetesnek meghagyott kis halastó, kacsákkal, halakkal, gyönyörű szép kék víztükörrel, mellette egy hatalmas nagy szín (régi bulis emlékeimből kiindulva egy elég taraj bulit el is tudtam képzelni ott, just like Stadler bár jurta régesrég) mögötte pedig az erdő... igazi kis csajozós hely (vagy haverokkal folyós, esetleg családdal pihizős, de mindenképp hangulatos és nyugis, és hihetetlenül szép :)

Itt ért utol minket a meteorológiai előrejelzés, ugyanis sík terep, brutál durva szembe szél, és ami a legkeményebb iszonyatosan tűző nap, sehol árnyék... de a falu kárpotolt, mindenhol szép rendezett kertek, virágok, bringaút is vezetett át a falu és eger között, elég pöpec kis élhető helynek tünt..

A következő ahol átsuhantunk Felnémet, olyasmi manapság mint itt Diósgyőr, hogy egybeépült Egerrel, ott már diadalittasan fényképezkedtünk az Eger táblánál... amúgy a várnál is csináltunk anno még itt Diósgyőrben, és Eger is tervbe volt, de amire odaértünk már elfelejtődött, később pedig már ránk is esteledett, nem lehetett pózolni a várat védve....

Egerben amúgy Egri Bikavér Fesztivál volt, annak apropóján indultunk el pont most, odaérve Egerben összecsörögtem Norciékkel (akik a Görögországi fáradalmaik pihenték éppen) és Karesz komámmal. Még ezek előtt azonban, na hogy itt vagyunk itt az ideje inni alapon, odamentem az első helyre hogy kérek egy rozé fröccsöt (persze ott sem jártam sikerrel, valahogy ez csak kiskunban megy, de túllépve azon hogy nincs rozé, vettem egy Thummerer 2007es Egri Bikavért, ami egyfelől a pincészetet ismerve is tudom hogy fullos bor, másrészt az illata és az íze is az, azonban ahogy beleszagoltam éreztem hogy szinte gőzöl... jó illat a helyén van minden, de ez a bor FORRÓ... nem meleg volt, hanem durván forró... rátűzött a bodegára a nap, és konkréten a fekete borosüvegeknek több se kellett ennél, a végén kaptam ajándékba egy hideg ásványvizet (mer már odamentem hogy legalább egy fröccsöt összehozok belőle, úgy legalább hidegebb lesz, kár a borért, de így legalább nem a kukában kötött ki, ők meg odaadták azt a Mátrai Ásványvizet grátisznak menteni a menthetőt alapon...) Közben megjöttek Norciék is, egy üveg rozéval, úgyhogy kezdődhetett a rozéfröccsözés :) nagyon kellemes az az érsekkert ahol volt a rendezvény, elősször picit furcsáltam hogy mondja Karesz, hogy milyen sokan vannak, én meg inkább lézengő embereket láttam, de ez persze estére megváltozott, és már méterről méterre lehetett csak haladni az emberrengetegben... A bringánknak is olyan VIP helyet találtunk hogy olyan csak a mesében van, odamentem a biztonsági őrhöz, hogy hova tehetném a kecskéket, ő meg a színpadon lévő korlátot javasolta, úgyhogy kokrétan aznap este a bringánk előtt léptek fel az énekesek, zenekarok és persze a dj-k :) színpadról azért nekiállni hidegvágóval bringalakatot fűrészelni sztem egy tolvaj se elég kemény :)

Közben íncsiklandozó illatok terjengenek a bazársoron, sajna a kóstolójegy ára és a kiadott kaja mennyisége nem állt megfelelő arányban, főleg azt tekintve hogy olyan éhes voltam az út után mint egy farkas, konkrétan a sok sok borocskára 2 hambi, 3 gombóc fagyi, 2 grillezett sajt (lengyel árusoktól, a borhoz nagyon fincsi volt) le is csúszott de kb. percek alatt... meg persze az út előtt összedobtam egy jó túrós csuszát, abban azért van egy jó emberes kezdőlendületnyi löket ha úgy hozza a szükség :) és persze volt pár szendvics is az úton, azért üres tankkal mégse vághatok neki ilyen projektnek na :)

A kaja után azonban kezdtem érezni h a reggeli illetve éjszakai 4 órás alvás kezd jelentkezni és hogy menten ott helyben (van egy békás tó a rendezvény mellett, én imándtam, mert 10 méterre felette tömeg és bazársor, ott meg fűben ücsörgő fiatalok, és van 1 millió béka :) meg egy tó egy híddal... na én itt már a fűben feküdve kémleltem az eget, elég jól ellazított...

Ricsi visszacsapatta Miskolcra a fél11es vonattal, mert jött hozzá egy Cseh lány reggel, és neki mutatja ma a fesztivált, úgyhogy ő már vissza is ért, én azonban nem akartam egyrészt ott vonatra szállni, másrészt meg elindulni, tetszett a rendezvény, már a délutáni gitáros-éneklős lány is tetszett, de azon a kis átriumon ahol letanyáztunk az esetek 99%-ban jó kis zenéket tologattak, és ahogy elindult a tánc a parkban csak fokozódott az egész...

Végül mivel Karesz is fáradt volt hazacsapattuk hozzájuk, kaptam kvártéjt a fejem fölé :) sőt még kosztot is reggel egy tejeskávé és két nosztalgia kifli formájában... utólag is thx

8 körül ismét nyeregben, a tervem annyi volt hogy elindulok aztán ha kidöglök majd kitalálom hogy megyek haza... eredetileg Füzesabonyt céloztam meg, de aztán a reggeli nagyravágyás diadalra vitte a kerüljünk a bükk déli oldalán projektet, és bele is vágtam... úgyhogy a túra eznapi szakasza egész pontosan a következő településeket takarta:

Eger-Ostoros-Novaj-Bogács-Mezőkövesd

Ostoros iszonyat flash volt, eleve végre azt láttam hogy a hegyen ott a sok szép szőlő, szerintem jól mutat még tájképként is és hát pincesor, azon felbátorodva hogy 1 idős bácsi épp hordót fest fékeztem egyet, és nekiszegeztem a kérdést, van e itt olyan pince ami nyitva van, és lehet kapni rozé fröccsöt... erre annyit mondott, hát ez éppen nyitva van, és hozta is a borát, és megvendégelt, de nem 1-2 pohárra

hanem konkrétan egy kellemes kis délutáni borozás lett belőle, megmutatta a fehér borát, és a kékoportó-cabernet sauvignonját... aztán meg a törköly pálinkát ami szintén abból a szőlőkből van, igazán kellemes volt, a végén már annyira baráti volt, hogy meghívott ebédelni, felvittek a bringámmal együtt Ostoros tetején a házukba, tényleg egy nagyon meredek utcán csapattuk fel, és székelykapus házban az udvaron ettünk egy húslevest, illetve egy Sóskát tojással... ami nálam azért nagy sző, mert 27 éve ez az ultimate űberelhetetlen ki nem állhatom kaja nálam (igaz óvoda óta nem próbálkoztam vele, de beleégett a szaga is az orromba, amikor a menzán megcsapta a szaga az orrom és tudtam hogy hiába vagyok éhes, még legalább 4-5 óra lesz amire hazajutok és eszek valamit, mert az nem menne le...) na hát ez lement, finom volt, nem azt mondom hogy holnaptól felveszem az étlapra, de azáltal hogy megettem egy tányér sóskát szerintem az eddig életem során bevitt mennyiséget meg tízszereztem :)

Az öregnek meg egyszer viszek hazai bort és/vagy pálinkát, nagyon jó arc volt, Magyar érzelmű emberről van szó, nagyon sokat mesélt Erdélyről, járnak ki rendszeresen, még 2 útikönyvet is kihozott megmutatni, jól esett az a spontán vendégszeretet aminek részese lehettem...

Ebéd után útrakeltem, itt már olyan szinten meleg volt, hogy elhatároztam, csobbanok egyet Bogácson, 1x jártam ott életemben, osztálykiránduláson azon a Jurtás helyen, 3 nap buli, és természetesen a nyaralón kívül semmit se láttunk... Egerről is annyi emlékem volt hogy 1 képnyi a szépasszonyvölgyen, meg Dobótér és Mekdonác, úgyhogy ezen javítani akartam mindenképp... így végre sikerült is....

Tehát Bogács, azt tudni kell hogy ezek a falvak egymás mögött vannak egy-egy szegélyezte völgyben, körbe menne az autóút, de a dombokon átvisz földút, a szőlők mentén, amúgy teljesen kellemes, járható és a domb tetején iszonyat flashül belátni egész Egert, úgyhogy ilyenen csapattam át, és úgy értem Ostorosra is, meg a többi faluba is, hol kövesúton, hol földúton, de viszonylag tempósan haladva, legalább láttam a Thummerer birtokot is, mégha konkrétan nem is tudom melyik az ő szőlője, de abban a dűlőben ő a nagyhal, az is lehet mind az övé volt... kicsit svájc feelingje is volt a szőlőknek, láttam párat igen magasan, láttam a meredekségét, a teraszos rendszerét, és hogy körbeveszi a sűrű erdő...

Ahogy így haladok, bámészkodok, iszogatok (az öreg még indulás előtt csinált nekem egy másfél literes fröccsöt, úgyhogy elég jól el voltam látva, nem szomjaztam az úton :) ) találtam egy tavat, itt már olyan szinten le voltam izzadva hogy szívem szerint bringával együtt belegurultam volna addig amíg a halakkal szemezek a fenéken (már ostorosnál is mondta az öreg hogy ad ő nekem egy pólót, hát milyen durva már az rajtam ami van :D tény hogy a sócsíkoktól úgy nézett ki mint valami batikolt ruha, kérdezte is hogy ez a mintája, vagy mi....)

Végül odamentem, levetkőztem fürdőmódra, és be a vízbe, egy horgásztó volt, a másik oldalán már a nevét is láttam.... Hór-völgyi Horgásztó néven fut :) olyan szinten király volt az a víz, hogy nagyon, főleg a hegyi túra után. Ahogy kijöttem éreztem hogy húderohadt meleg van, irány vissza a tóba, de most ruhástól, végülis kell a klíma az útra, ilyen melegben nem hiszem hogy túl sokáig tartana megszáradnia... és legalább az újdonsült nonfiguratív mintája is eltünt a pólómnak... úgyhogy úsztam egyet úgy is, had legyen hüsi egy picit az úton, és így pattantam nyeregbe és folytattam az utam, itt Szamolyát kellett volna megtalálnom, de nem sikerült, akármikor kérdeztem embereket mindig azzal szembesültem hogy 2 felé küldenek.... vagy a főútra, amit hanyagolni akartam, vagy a susnyásba, de aztán arany középútként ott voltak a földutak, teljesen vállalható megoldásként, Egerben is így jártam, 2en leküldtek a város végébe, ott amikor már ott jártam amiről meséltek megkérdeztem megint valakit, az meg visszaküldött, akkor vissza a városba, fel a hegyre és újra kérdezés...megint le akarnak küldeni... No way mondom, onnan jövök, visszaküldtek semmi esély, haladni akarok nem kacsázni a városba, mondják hogy itt egy út, de benőtte a gaz, ránéztem, tényleg cink, elindultam rajta bringa nélkül csak 20 métert hogy lássam mi várna rám, de az egy szeméttelep volt, sötét, legyek, büdös, egyszóval szar, nem ilyeneket akarok látni, úgyhogy azt ott is hagytam, de onnan föntről a hegyről a párhuzamos út pont az volt ami nekem kellett, átment földútba és átvitt a borvidéken, a pincéknél a szőlők mellett, dombról fel, dombról le, dombról fel és dombról le :)

Tehát Szamolya kimaradt, mert az egyik dombról közvetlen le lehetett Gurulni a Kövesd-Bogács útra, és így Bogácsnak tartva beértem a faluba, ott ettem egy nagyon csípős pizzát, amit meglepő módon úgy oldottak meg, hogy kalocsai erőspaprikát tettek rá, nem pepperoni vagy bácskai, hanem sima por, nem is láttam, de nagyon csípett... viszont legalább a sajttal nem spóroltak, és mint a reklámban folyt a tetején ahogy széthúztam a szeleteket :) ezután irány a fürdő (még egy arc volt kész dezinformálás szempontjából, egy kombájnos a bogácsi úton, mondtam neki hogy megyek fürdeni, ááá aszondja, már bezárták a strandot... hát mondom itt én az életbe vissza nem fordulok, idefelé meséltek nekem vagy 5en róla, tuti nincs zárva, és persze nem is volt mint végül kiderült), kemény 500 Huf belépő, és egy brutál nagy fejes, kb. így tudom összefoglani az elejét :) utána még úszkáltam jópárat, és belevetettem magam egy termálba, ahol simán aludtam is egy jóízűt, aztán elindultam, immár körvonalazódott a fejemben, Mezőkövesdig megyek, fáradt vagyok, kiszívott a víz (de jól esett) és a nap (abból már sok is volt, szénfekete vagyok már :) ) addig elég lesz haladni, és a Tiszairól visszabringázni az Avasra.... Beérve kövesdre megmosolyogtam az első megkérdezett párt hogy merre van az állomás, mert nagy elképett szemekkel mondták hogy húúú az milyen messze van... már nem akartam megemlíteni mennyi van mögöttem aznap, és előző nap, de a többi ember akikkel útközben szóbaelegyettem mind le volt sülve hogy Miskolcról jöttem, már a túra ezen szakaszában azon is meg voltak lepődve hogy Eger, de amikor mondtam h Miskolc a rajt is és végülis a cél ma már, akkor voltak a legjobban rápörögve... az öreg is irigykedett picit a kalandomra, mondta h fiatalon még ő is, meg menne most is ha úgy van..... szal volt még ott életigenlés, öreg motoros nem vén motoros, vagy hogy is mondják....

Na végre állomás, tényleg át kellett mennem az egész városon, de hát az a 10 perc már túl sok vizet nem zavart, a vonat indulásán nem akartam görcsölni, azért sem néztem utána tudom hogy megy óránként tuti, max 1 órát kell várnom ha épp elmenne az orrom előtt, de hát erre 1:60 az esély...tehát végtelenül kicsi, inkább a másik eredmény szokott jönni :) a mákfaktor :) így is lett, odaértem és a vonatjegy megvásárlása után meg is jött a vonat. Felpakoltam és irány hazafelé.... és végre fürdőkád és kényelmes széles ülőkéjű fotel (a bringaüléshez képest :) )

Hát ez volt a spontán megmozdulás Egerben... az a szakasz gyönyörű, kocsival is érdemes arra átmenni, vezetni is nagyon jó lehet arra, ha onnan kéne járnom biztos arra tenném, főúton unalmas.... ott meg pazar gyönyörű és változatos....

"Aztán nekiláttam újra, pokoli zsákmánnyal a zsebemben
átgondoltam, hogy lesz a folytatás
A koboldok dögkútja és a szentlélek koszorúja között
van itt egy szimpatikus nyúlcsapás.

Így hát elindulok rajta,
nem nézek se jobbra se balra,
csak hazafelé, egyenesen,
kaland a karma,
Kicsi kincsem
viharon túl, szélcsenden innen.

Na szóval szeretlek én Élet,
mert te olyan jó vagy hozzám.
Ha néha el is vettél,
késôbb mindent bepótoltál,
Lenn a sliccem
viharon túl, szélcsenden innen"