Adva volt egy 60-as években gyártott, szép állapotban lévő Puch Jungmeister, meg egy barátnő, aki sokszor kivilágítatlanul közlekedett. Namármost szülinapja révén gondoltam meglepem egy igazán környezetbarát ajándékkal, amely ezenfelül hasznos is. Sok helyütt kerestem olyan lámpákat, amelyekbe nem szükséges elemet venni. Végül is egy Reelight mellett döntöttem. Az első ami a weblapon szembetűnt, hogy igen csinos kis jószágról van szó, kicsit retro feelinget sugárzott.
Pár nappal később már boldogan nyújtottam át a szülinaposnak. Ekkor lett ő is boldog.
Talán éjfél körül álltam hozzá a szereléshez, másnap ugyanis el kellett utaznom messzire. Ez volt az a pillanat, amikor hangulatom átcsapott boldogtalanságba. Elég sokat szereltem már, hogy egy lámpa és tartózékainak felszerelése ne okozzon problémát. De ez okozott. Nem is tudom, hogy egy lány, vagy akár egy gyakorlatlan férfi hogyan tudná felszerelni anélkül, hogy kárt tegyen magában vagy a szerkezetben. Szerencsére az útmutató igen aprólékosan, ábrákkal támogatva magyaráz. Mindössze 1,5 órányi szerelés után -a vonatom reggel hatkor indult, jajj- fennt is volt. De ezután minden mérgem eloszlott, ugyanis marha jól nézett ki a bicóval. Rögtön próbakör az udvaron, -szomszéd néni be is szólt: menjetek a ligetbe biciklizni!- szépen világít, hátul nagyon szépen, elöl kicsit szépen. De ez az én hibám , a weboldalon is az áll, a lámpa csak „látszani“ jó. Kérdezgettem embereket, hogy esetleg javulni fog-e. Mindenki mást mondott, de a lényeg, hogy kb. két hónap után -szerintünk- sokkal több fényt ad. Színük igen kellemes, az elsőnek kékes halogén, míg a hátsónak rubintvörös. Amit nem szeretek, hogy barátnőmet azóta még többen szólítják meg a lámpáról kérdezgetve.
Ez a típus egyébként csak hajtás közben világít, tehát annyit tud mint egy dinamó, Elvileg nincs energiavesztés. De mivel elméleti fizikatudásom a középiskola óta nullára redukálódott, megkérdeztem unokaöcsémet, hogy most akkor a küllőkre szerelt mágnesek tömege miatt tovább gurul a bicaj, vagy nem. Szerinte igen, majd ezt egy képlettel alá is támasztotta, de figyelmeztetett, hogy nehezebb is meghajtani. Persze ebből a felhasználó semmit sem érez, talán egy finom lüktetést, de ez bőven lehet a bicaj miatt is.
Van további előnye is azonkívül, hogy a világot megmentjük jópár használt elemtől. A sötét lépcsőházban, udvarban többé nem kell a kapcsoló után nyúlkálni, mert simán tolásra is ad egy minimális „gyertyafényt“, így az ismerős terepen is tudunk energiatakarékoskodni.
Másik előnye, hogy normál használat mellett ellophatatlan. Boltban, moziban, romkocsmában vagy akár munkahelyen eltölthet az ember több órát is, biztos, hogy nem fogják tudni leszerelni a lámpát, annyira macerás.
Ha valaki esetleg ismeri a gyártót, mondja meg neki, hogy ha a küllőkön lévő mágnesek fényvisszaverő festéssel lennének ellátva, akkor már minden vágyunk teljesülne.
Előny:
-
lámpát otthon felejtőknek tökéletes.
-
nagyon szép.
-
legfontosabb: környezetbarát, mert nem kell többé elemet venni
-
lopkodni nem tudják. A biciklit igen, így a megszokott U-val lakatolunk.
Hátrány:
-
ha a csomagtartón cuccok vannak, nem látszik a lámpa.
-
gyakorlott szerelő kell a felapplikálásoz
-
megálláskor szépen lassan elhalványul, de van olyan típus, ami még pár percig világít
