Talán az év legrosszabb versenyén vagyok túl… legalábbis ami a teljesítményemet illeti. Salgótarjánban álltam rajthoz, a Magyar Kupasorozat utolsó előtti állomásán, ami C1-es nemzetközi besorolást kapott. Várható volt, hogy sok külföldi látogat el hozzánk. A pályát eddig is szerettem, de idénre nagyot alkottak a szervezők, és tényleg nehéz, világkupa színvonalú pályát csináltak. A baj ott kezdődött, hogy tocsogott a sártól, nem is volt kérdéses a sárgumi. Sajnos az emelkedők nagy része így is tolós volt… ami köztudottan a gyengém. Ez most sem változott és éreztem már az első kör után a lábaimon, hogy ez így nem nagyon lesz jó. Kikészített a sok tolás… Lefelé hiába engedtem neki a sáros és csúszós talaj ellenére, sokszor kockáztattam és volt is belőle pár necces szituációm :) Az utolsó körre olyan szinten elkészültem erő ügyileg, hogy már csak rugdaltam a pedált és bíztam benne, hogy beérkezem és leintenek a célban. A középmezőnyben végeztem, aminek természetesen nem nagyon örültem… de nem tudtam mit tenni. Nagyon fáradt vagyok, néha becsúszik egy-egy ilyen verseny is.
A jövő héten még vár rám az utolsó kupafutam, ami szintén nemzetközi lesz. Próbálom összeszedni magam, hogy a vasárnapi rajtnál 100%-osan tudjak
oda állni…